News

 
uto_e_let-c-film-sta_b-diszbemutato

„Pálfi Toldija meg fog valósulni”

Interjú Pusztai Ferenc producerrel

Az egyik legelismertebb producer Magyarországon: a nevéhez fűződik többek közt A nyomozó, a Friss levegő, a Pál Adrienn és a Team Building. Szeptember óta két új filmje is fut a mozikban, Zomborácz Virág Utóélete és Pálfi György Szabadesése, amelyeket a Filmhét is a műsorára tűzött. Pusztai Ferenccel beszélgettünk produceri ízlésről, forgalmazási nehézségekről, Filmalap-rendszerről és természetesen a nemrég leállított Toldi-projektről, amelynek ő lett volna az egyik producere.

Pusztai-Ferenc_kortarscikk

A Filmhét mennyiben tudta segíteni a már több hete moziban lévő filmjeiteket?

A nyomott jegyár miatt voltak fenntartásaink, hogy forgalmazási szempontból vajon segíti-e a filmeket vagy sem, de én a filmszakma iránt érzett lojalitásból úgy gondoltam, hogy mindenképp szerepelnünk kell a Filmhéten, függetlenül attól, hogy ez a jegyeladásban vagy promócióban segít-e a filmnek. Én még úgy szocializálódtam, hogy a filmjeinket mindig bemutattuk az aktuális seregszemlén.

Hogyan teljesített a mozikban az Utóélet?

Jelenleg 17 ezer néző fölött járunk. Előzetesen azt gondoltam, hogy a húszezres nézettséget kéne elérnünk. Úgy tűnik, sikerülni fog. A művészmozikban továbbra is favorit, jó kihasználtsággal fut, és a forgalmazó szerint még több hétig bent is marad. Csoda nem történt, de nem is szerepelt rosszabbul a film, mint vártuk.

Nehezményezni szoktad, hogy a filmszakma nem foglalkozik a fogyasztói szokásokkal, mindenki csak a hagyományos moziforgalmazásban gondolkodik.

A fogyasztói szokások felmérése nem csak a forgalmazó feladata. Ez a probléma az egész filmipart érinti, ezért össze kéne fogni a megoldásáért. A fogyasztói szokásokról nagyon régóta −  de az is lehet, hogy soha − nem készült felmérés, ezért mindenki csak vaktában lövöldözik. A film nemcsak művészet, hanem termék is. Egy Tarr Béla-film is termék, ami bekerül a forgalmazási rendszerbe, és valahol találkozik a fogyasztóval. Sok termék viszont el sem tud eljutni a fogyasztóhoz, mert nincsenek boltok, azaz mozik, amik vetítenék. A mozizás urbánus elfoglaltsággá vált. A kiemelt nagyvárosokban vannak multiplexek, de a 3-4 ezer fős településeken már nincsen mozi. Aki ott filmet akar nézni, annak fel kell ülnie a buszra, bemenni a városba, megvenni a jegyet 1500 forintért, megnézni a filmet, majd megint buszra ülni, és hazamenni. Ez így egyszerűen nem működik.

uto_e_let-c-film-sta_b-diszbemutato

A Katona József színházban Újra hasít a magyar film? címmel volt egy pódiumbeszélgetés, amelyen rajtad kívül Havas Ágnes és Török Ferenc is részt vett. Ott is szóba kerültek forgalmazási kérdések?

Igen, egyetértettünk abban, hogy ez a következő megoldandó feladat. Andy Vajna kormánybiztos és a Magyar Nemzeti Filmalap határozzák meg leginkább, hogy a magyar filmipar milyen irányba tud fejlődni. Az utóbbi három-négy évben azzal foglalkoztak, hogy újjáélesszék a magyar filmipart, beindítsanak egy fejlesztés- és gyártástámogató szervezetet, kifizessék az adósságokat stb. A Filmhét ennek a folyamatnak a záró ceremóniája volt. Sok film elkészült, ilyen szempontból működik és egészséges a rendszer. A következő egy-másfél évben viszont a forgalmazást kell rendbe raknia a filmszakmának. Általában csak hegesztgetjük a dolgokat, pedig lehet, hogy az egészet félre kéne tenni, és valami újat kitalálni.  Az is lehet, hogy teljesen mindegy, mit csinálunk, amíg a néző ugyanannyiért kapja a magyar filmet, mint a külföldit. Lehet, hogy ha választhat egy amerikai és egy magyar termék között – és ez lehet bármi más is, például farmer –, automatikusan az amerikait fogja megvenni. Lehet, abban kéne gondolkodni, hogy csökkentsük a magyar filmek jegyárát.

szabadese_s-karlovy-vary-pa_lfi-pusztai

A néző akkor arra is gondolhat, hogy azért adják olcsóbban a magyar filmet, mert az gyengébb termék.

Kommunikáció és mentalitás kérdése, hogy mit gondolnak az emberek. Sok helyen azt mondják, azért adják olcsóbban a helyi produktumot, mert védik a nemzeti terméket, a mi esetünkben a kultúrát. Erre szerte a világon akadnak példák. Működhetne ez például úgy, hogy az EU-ból érkező filmek esetében nem kell megfizetni az áfát.

Producerként jobb számodra a Filmalap-féle rendszer, mint az előző?

Igen. Átláthatóbb, jobban értelmezhető és szerintem filmkészítőpárti. Ha az ember eljut odáig, hogy gyárthat, akkor megbízhatóan jönnek a pénzek. Ez a precizitás nem volt jellemző az előző rendszerre.

A Filmalap a producerek számára kiírt egy marketingpályázatot. Ez mit takar pontosan?

A producerek az elkészülő filmjeikkel pályázhatnak egy marketingtámogatásra. Eddigi információm szerint ezt visszafizetendő támogatásként kezeli a Filmalap, ami azt jelenti, hogy ha ad 25 milliót egy kampányra, akkor a forgalmazási árbevételből visszaveszi a 25 milliót. A produkció pedig csak a fennmaradó összeget keresi meg. Ha valaki elkezd számolgatni, rájöhet, hogy a 25 millióhoz több mint 100 ezer nézőt kell csinálni a moziban, és akkor még senkinek egy fillért nem termelt a film, csak a marketingköltségeket fedezte. Tehát ez így nem igazán hasznos segítség…

A Szabadesésre nagyon rövid időn belül kellett pénzt szerezni a koreai támogatáson felül [Pálfi Györgyöt egy koreai fesztivál kérte fel a film elkészítésére], s mivel itthon nem lehetett, az egyik francia partnered szállt be a filmbe. Franciaországból miért lehet ilyen gyorsan támogatást szerezni, és itthon miért nem?

A koreai fesztiváltól 100 ezer dollárt kaptunk, ami 24 millió forint, de végül 120 millió forint lett a film költségvetése. A francia partner is a saját pénzét rakta bele. Az alapítványok állami pénzt adnak, ezért mindig sokkal kontrolláltabban és lassabban tudnak dönteni. A Szabadesés kizárólag alapítványi rendszeren kívüli finanszírozásból jött létre: vagy produkciós cégek rakták bele a saját pénzüket, vagy szolgáltató cégek a saját kapacitásukat, mint például az Origo Filmstúdió vagy a Vision Team.

Egyéni hangvételű és többségében kritikailag sikeres filmeket jegyzel. Ez a személyes ízlésedet dicséri?

Most már kizárólag ízlés alapján válogatok. Olyan filmnek nem állok neki, ami nekem nem tetszik. A pályám kezdetén vállaltam egy társaságnak, hogy megcsinálom a filmjeiket, és volt köztük egy-kettő, amelyik nem állt közel az ízlésemhez. De az első könyv, amit megcsináltam – a Friss levegő –, nagyon tetszett. Ma már csak olyan projektet vállalok, amiben hinni tudok, és amivel szívesen dolgozom éveken keresztül. Egy projekt három-négy évig is eltart, és ha nem szereted, akkor előfordulhat, hogy inkább abbahagyod.

friss-levego-film

 

Milyen filmek  felelnek meg az ízlésednek?

Nincsen sztereotip módon megfogalmazható filmtípus, amit szeretek. Az mindenképpen fontos, hogy a film értéket közvetítsen. Az is számít, hogy milyen képi világgal, filmnyelvileg hogyan készül el, de az a legfontosabb, hogy a történet értékes legyen.

Korábban nagy költségvetésű közönségfilmeket nem vállaltál, de a Toldinak te lettél volna az egyik producere.

Én még nem adnám fel a Toldit. Szerintem Pálfi Gyuri Toldi-projektje meg fog valósulni még ebben az életben.

A Filmalapnál?

Akár a Filmalapnál is.

Pálfival?

Ez a Toldi csak Pálfival lehetséges. Nem tudom elképzelni mással. Én nem szeretném feladni, küzdenék még tovább érte. És logikus abban gondolkodni, hogy a Filmalapnál valósuljon meg.

Filmalap nélkül is elkészülhetne a film?

Szerintem igen. Sajnos Magyarországon még nem létezik ekkora volumenben a kultúratámogatás. Sem a nagyvállalatoknál, sem a nagyon gazdag embereknél nem tudott kialakulni az a fajta gondolkodás, ami Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban működik. Ott, ha valaki akkora vagyonra tett szert, amit soha az életben nem tud elkölteni, egy idő után elkezd társadalmi szerepvállalásban, az oktatás, a kultúra támogatásában gondolkodni. Ilyen módon össze lehetne gyűjteni a szükséges  1,5 milliárd forintot, és elkészülhetne minden idők egyik legnagyobb  magyar filmeposza. A Filmalap is hangoztatta, hogy hosszú évek óta messze ez a legjobb forgatókönyv, amit láttak. Egy szebb világban egy ilyen értékes projekt magánerőből, állami finanszírozás nélkül is el tudna készülni.

Ezek szerint van olyan film, amire érdemes több mint 1,7 milliárdos támogatást adni ma Magyarországon?

Szerintem van. A kultúrát nem lehet forintosítani. Ha az iskolában befizettük a tandíjat, és megvettük a könyveket, nem tudjuk kiszámolni nap mint nap, hogy megéri-e vagy nem. Mert nem kérdés, hogy megéri. Egy Toldi-filmnél sem lehet kiszámolni, hogy megéri-e a 1,7 milliárdot. Egy akciófilm nyilván nem, mert az csak azzal a céllal jön létre, hogy a kasszánál bevételt termeljen. De a Toldi a magyar irodalom egyik legfontosabb elbeszélő költeménye, a nemzeti kultúra része, amit Magyarországon mindenki megnézne. Nemcsak a mozis bemutatása utáni egy hónapban, hanem az elkövetkező húsz évben, amikor megmutatja a  gyereknek a szülő vagy az oktatási rendszer.  Az Egri csillagokon több generáció nőtt fel, a Toldi pedig a következő Egri csillagok lehetne.

Pálfinak és a Filmalapnak is megvan a maga verziója a történtekről. Te hogyan látod, miért fagytak be a tárgyalások?

Úgy látom, hogy ez egy személyes bizalomvesztés Andy Vajna és Pálfi György között. Ez már nem a Nemzeti Filmalapról és a Toldi-projektről szól.

Jelenleg milyen projekteken dolgoztok?

Például Gigor Attila A kút című filmjén, a forgatókönyv utolsó verzióját már elfogadta a Filmalap. Most az előkészítési fázis következik, aztán pályázunk a gyártásra. A jövő év nyarán szeretnénk leforgatni. A másik filmtervünk a Lajkó cigány az űrben, ami Lengyel Balázs első filmje lenne. Ezt jövő ősszel szeretnénk forgatni. A forgatókönyv eljutott már a végső verzióig, a gyártása viszont valamivel bonyolultabb lesz, mert külföldön is forogna.

Emellett számos projektünk forgatókönyv-írási fázisban van. Nagypál Orsi dolgozik egy könyvön, és Zomborácz Virágnak is jön majd a következő filmterve. Emellett fut még Árpa Attila Holtomiglanja, ami a kilencvenes évek olajszőkítéséről szóló műfaji film lenne az általa írt regényből, illetve tervezzük még Fabricius Gábor első nagyjátékfilmjének az elkészítését, de ez még csak az ötlet szintjén mozog. Pálfi Gyurival pedig a Hangon dolgozunk, amelynek a fejlesztésére már kaptunk 50 ezer eurót. A Torino Filmlabnél fejlesztettük ebben az évben, novemberben lesz a végső pitch. Az első és a második helyezett között szétosztanak 200 ezer eurót, amit a gyártásra költhetnek. Bízunk benne, hogy sikerül megcsípni valamelyik helyet. Ez egy science fiction film, az alapötlete Stanislaw Lem egyik könyvéből származik. De Pálfi nem az eredeti művet filmesítené meg, csak a filozófia Lemé, ami köré önálló történetet írt. A film nagy része Amerikában forogna, magyar és nemzetközi színészekkel, 70 %-ban angol nyelven.

Árpa Attila Rodolfója parkolópályára került?

Félre kellett tennünk, mert nem találtuk meg hozzá a megfelelő formát. Sok információt gyűjtöttünk össze Rodolfóról, és továbbra is hisszük, hogy iszonyatosan jó a téma. Azt tudtuk az első pillanattól fogva, hogy nem egy sztenderd biopicet akarunk készíteni, amelyik A-ból B-be halad, mert olyan már nagyon sok készült. Nem is biztos, hogy lekötné a nézőket, mert már máshol tart a filmnyelv. De nem találtuk meg azt a formavilágot, amivel ezt izgalmasan meg lehetne csinálni, ezért picit félreraktuk. Közben pedig jött az Argo 2, majd a Holtomiglan, ami két éve megnyerte a forgatókönyvírói ötletbörzét.

Gigor Attila Az ember, akit nem lőttek le című filmterve áldozatul esett a filmes rendszerváltásnak?

Felfüggesztettük költségvetési hiány miatt, de csak egy rövid időre. Attila második filmjéhez még nem tudjuk a szükséges pénzt előteremteni, mert ez is nemzetközi színészgárdával készülne, és nem Magyarországon forogna. Hogy Attila pályafutása ne álljon tovább, elővettük A kút című filmtervét, amit mindketten nagyon szeretünk. Ez egy gyorsabban, egyszerűbben gyártható, kisebb költségvetésből is kihozható projekt. Ha befejeztük, az első dolgunk lesz, hogy visszatérjünk Az ember, akit nem lőttek le projekthez, és megnézzük, hogy elő tudjuk-e teremteni hozzá a hiányzó pénzt.

 

source: kortarsonline

WordPress Lightbox